Az „Eötvös József ” Cigány – Magyar – Pedagógiai Társaság 27 éves

Idén a 27-dik évébe lép az 1986 májusá-
ban a Kísérletvezetők Országos Konferen-
ciáján, Mezőberényben alapított budapesti
székhelyű „Eötvös József ” Cigány – Ma-
gyar Pedagógiai Társaság országos ható-
körű, nemzetiségi, közhasznú társadalmi
szervezet. Tevékenységét Eötvös József
munkásságának, nemzetről, kisebbségről
vallott nézeteinek ismeretében folytatja.
Munkája során aktívákra, hazai és határon-
túli tagozataira támaszkodik. Célja, hogy
elismertesse a cigány etnikum és a magyar
nemzet kulturális értékeit, bemutassa és az
utókor számára archiválja. Folyamatosan,
és a jövőben is együttműködésre törekszik
fővárosi és országos szervekkel, intézmé-
nyekkel, a helyi társadalom többségi és
kisebbségi szervezeteivel, önkormányza-
taival. A Társaság feladata – a magyar és
cigány identitású tagjainak közös tevékeny-
sége által – a kisebbségi értékek pedagógiai
feldolgozása, az intézményes közvetítés
lehetőségeinek bővítése. A cigány kultúra
és művészetek témakörében rendezvény-
sorozat, művészeti táborok, tehetségkuta-
tás- és gondozás, szaktanácsadás, képzés,
kutatás folytatása. A többség és a kisebbség
viszonyát meghatározó törvény-előkészítés
során vélemények, javaslatok kidolgozása.
A képviselők munkájának segítése, kiemel-
ten a helyi közigazgatási és a nemzetiségi
önkormányzatok számára: lakossági és
szakmai fórumokkal, közéleti képzésekkel.
A Társaság fő tevékenysége a peda-
gógusok továbbképzése, óvónők, tanítók,
tanárok részére egyéni és csoportos szakta-nácsadás. A szervezet tagjai: pedagógusok,
közművelődési szakemberek, tudósok, mű-
vészek, szülők, és a cigány értelmiség tagjai,
akik a cigányság legégetőbb problémáival
foglalkoznak, a különböző rétegek iskolai
motivációjától – az egész életen áttartó ta-
nulásig. Az óvoda, iskola, média, színház
területén a személyi feltételek bővítéséhez
– a tehetséggondozás, képzés, továbbkép-
zés megteremtéséért dolgoznak. Diák és
ifj úsági táborok szervezése, lebonyolítása,
melyekből első volt az 1990. szeptember
1-12. között megrendezett Európai Kisebb-
ségi Tábor, ahol 120 gyermek tanulással
– művelődéssel egybekötött üdültetését
szervezte meg. Helyi, megyei és országos ta-
nulmányi versenyek lebonyolítása – mely-
ből kiemelkedő eredménnyel zárult „Az
én hazám az én családom” című Országos
Gyermekrajz Verseny. A Társaság 1987-től
Cigány Alkotók Művészek c. portré és do-
kumentumfi lmeket, TV sorozatot forgat
olyan alkotókkal, akiknek munkássága,
személyisége példaértékkel bír a saját és a
többség közösségei felé. A sorozatban sze-
repelnek zenészek, képzőművészek, tánc-
művészek, írók és költők egyaránt.A fő tevékenységek mellett a Társaság a
média számára szakembereket képez, akik
felelősséggel, mélységében felvállalhatják a
cigány kisebbség bemutatását az újságok-
ban, a televíziók különböző csatornáin és a
rádiókban. Cél volt továbbá, hogy a több-
ségi műsorokban szerkesztőként, operatőr-ként, vágóként jelenjenek meg a kiképzett
fi atalok. A Társaság vezetése a speciális
képzésekre, mindig a média legjobb szak-
tekintélyeit kérte fel előadónak. A gyakor-
lat mellett, az elméleti anyagot az egyete-
mek tanárai, előadói adták át, Vagyóczky
Tibor és Rák József operatőrök a Színház
és Filmművészeti Egyetem docensei, Dr.
Szabó József PhD a Debreceni Egyetem
adjunktusa, Czeilik Mária vágó- egyetemi
oktató, Kozma Károly igazságügyi fi lm- és
videószakértő, Féjja Sándor fi lmesztéta, Al-
mási Tamás és Duló Károly fi lmrendező.
A program 1992-ben a Magyar Televízióval
közös képzéssel kezdődött a Pécsi Körzeti
Stúdióban, Békés Sándor stúdióvezető és
Szondi Imre vezetőoperatőr irányításával.
1993-ban a Társaság és az OPAKFI közös
akkreditált képzésén Budapesten vettek
részt a fi atalok. 1994-ben szintén közös
szervezésben felsőfokú videóműsor-gyártó
szakképesítést szereztek, amelynek gyakor-
lati helyszíne az Újpesti Óceán Televízió
volt. A végzettek közül többen a fi lmes –
televíziós pályán maradtak, bekapcsolód-
tak helyi és országos televíziók stábjaiba,
többen főiskolára, egyetemre kerültek és
más területen tanultak tovább, mint pél-
dául Kóczé Angéla szociológus, az Európai
Parlament szakértője, Solymosi Imre szo-
ciálpolitikus a Magyarországi Cigányokért
Közalapítvány elnöke, Farkas László pedig
az Oktatási és Kulturális Minisztérium refe-
rense lett. A fi lmes – TV-s pályán maradók
közül Horváth Kálmán a Duna Televízió
bemondója volt, Kovács János pedig az
MTV Cigány Magazinjának szerkesztője.
A végzettek közül többen kerültek helyi ká-
beltévé csatornákhoz. Danyi András egy
németországi fi lmfesztiválon kapott díjat
újszerű zenés klipp feldolgozásáért, Mol-
nár István Gábor, pedig a 2001-es Miskolci
Filmfesztiválon kapott díjat cigányokról
szóló fi lmetűd operatőri munkájára.A különböző etnikumú fi atal fi lmesek ré-
szére a Társaság 1996-tól minden évben
megszervezi a szakmai továbbképzést:
Országos Roma Filmakadémia néven.
Helyszíne a festői környezetben található
Balatonzamárdi, Művész Üdülő. Az Aka-
démia társszervezője a Művész Szakszerve-
zetek Szövetsége és a Filmalkalmazottak és
Filmművészek Szakszervezete. A tovább-
képzés szakmai vezetője Dr. Duló Károly
fi lmrendező, évről évre más előadókkal,
szaktekintélyekkel lepi meg a hallgatókat,
például Sándor Pál fi lmrendező, Sára Sán-
dor operatőr, vagy a nemrégiben Kossuth-
díjjal jutalmazott dokumentumfi lmes, Al-
mási Tamás. A cigány kultúra és művészet
témakörben meghívott vendégek voltak:
Csemer Géza író-rendező, D. Magyari Imre
irodalomtörténész, Kerékgyártó István
művészettörténész, Jónás Judit színmű-
vész, Kovács József Hontalan költő, Fátyol
Tivadar zeneszerző, Horváth Jenő zenepe-
dagógus, Szecső Kovács Zoltán táncművész
is. Társaságunk a Cigány Színház megala-
pítását elősegítendő, színész- szinkronszí-
nész képzést indított 1995-ben. Az országos
beiskolázású, bentlakásos képzésre 260-fő
jelentkezett, közülük a felvételi bizottság
25-főt választott ki a térítésmentes kur-
zusra. A diákok közt volt a később a Ki mit tud?-ra készülő Horváth Kálmán, Csonka
Szilvia, aki jelenleg a Vígszínház szín-
művésznője, Viszt Tünde a Dal-Via-Dal
Nemzetközi Énekverseny első helyezettje,
és még többen az azóta befutott színészek
közül. A tanárok között volt: Csemer Géza
író-rendező, Jónás Judit, Hollai Kálmán,
Nyári Oszkár színművészek valamint Szak-
csi Lakatos Béla zongorista, Vinczéné Bíró
Etelka, Stollár Katalin beszédtanárok. A Magyar Televízióval közös képzést in-
dított 1996-ban: TV bemondó- műsorve-
zető- riporter munkakörökre, amelyekben
a szakmai tantárgyak mellett a Cigány
Kultúra és Művészeti Ismeretek is beke-
rült a tananyagba. A képzés tanárai voltak:
Cserhalmi Imre újságíró, Berki Zsuzsanna
szerkesztő-bemondó, Detre Anna Mária
színművész, Kertész Zsuzsa és Mohai
Gábor bemondók. 2007-ben a Társaság a
Filmalkalmazottak és Filmművészek Szak-
szervezetével és az OPAKFI-val: Komplex
Mozgóképes Szakember Képzést tartott,
ahol tizenhárom fi atal kapott szakmai vég-
zettséget, közülük ketten a HSC, Magyar
Operatőrök Társasága által tartott speciális
fi lmes képzésén is részt vehettek. 2001-ben
a Közéleti Képzést a Társaság abból a cél-
ból indította, hogy újszerű ismeretekkel
lássa el az országban működő kisebbségi-
és települési önkormányzati képviselőket.
A kommunikációs tréning kiegészült a kü-lönböző minisztériumok szakreferenseinek
előadásaival és a cigány kultúrát és művé-
szetet bemutató rendezvénysorozattal. Társaságunk 2005-ben, 2006-ban és 2007-
ben „Cigány Művészek Mesterek” című
A3-as, színes falinaptárt jelentetett meg,
amelynek olajfestmény illusztrációit Pintér
Sándor festőművész készítette. Az Újpesti
Roma Kisebbségi Önkormányzattal közös
rendezvénysorozatot indított, amelyen be-
mutatta: író-olvasó találkozókon: Kalányos
Mónika, Kovács József Hontalan, Balogh
Attila költőket, Orsós Jakab és Lakatos
Menyhért írókat, koncerteket adtak: Szak-
csi Lakatos Béla Kossuth-díjas zongorista,
Kathy Horváth Lajos hegedűművész, Puka
Károly és Fátyol Tivadar prímások. Film-
vetítésen: André Shvarc: A lét peremén
c. fi lmjével ismerkedhettek meg a nézők. Képzőművészeti kiállításokon: többek kö-
zött Szentandrássy István, Váradi Gábor,
Pintér Sándor, Bada Márta és Turó Zoltán festőművészek mutatkoztak be. A Társaság
megszervezte a Budapesti Tanítóképzőben
és a MOM Kultúrházban Rácz Aladár Kos-
suth-díjas cimbalomművész emlékestjét.
Minden évben megemlékezik Orsós Jakab
író-fafaragóról és Péli Tamás festőművész-
ről – akik mindketten a Társaság alapító
tagjai voltak.
A Magyar Parlamentben 2004-ben Péli
Tamás halálának 10-edik évfordulójára
megszervezte a fi atalon, tragikusan elhunyt
festőművész emléknapját, amelyen a ven-
dégek száma elérte az ezer főt. Az Újpesti
Roma Önkormányzattal közösen kutatást
indítottunk, Az újpesti cigányság története
címmel. A több évig tartó gyűjtőmunka eredményeképp több ezer archív fényké-
pet és dokumentumot, több száz levéltári
iratot, újságcikket – a lakosság köréből több
száz családinterjút gyűjtött és kutatott fel,
amelynek anyagából készül: Régi Újpest ci-
gányai című albummonográfi a. A kutatás
munkatervét és elkészült anyagait neves
tudósok, szociológusok véleményezték,
és mint példaértékű gyűjtést jellemez-
ték. Ebből a munkából kiindulva KADI
PHUV SI MURO THEM – EZ A FÖLD
A HAZÁM címmel cigány helytörténeti
mozgalmat indított a Társaság, amely felhí-
vásra jelenleg országosan tizenhat település
jelentkezett be. A Eötvös Társaság videó
és fényképarchívumában több száz fi lm és
több ezer fényképfelvétel található. Külön
anyag a magyarországi cigány muzsikusok
gyűjteménye, amely jelenleg a legnagyobb
ilyen tematikájú archívum. A zenészek
archív képeinek gyűjtését a Kossuth Díjas
prímás, Boross Lajos is támogatja. Az „Eötvös József ” Cigány – Magyar Pe-
dagógiai Társaság 2006-ban megjelentette
20 éves munkásságának évkönyvét, amely-
ben a Társaság alapításától 2006-ig mutatja
be tevékenységét. Társaságunk székhelye
alapításától Újpesten található. Az azóta
lebontott Dalos Ida Művelődési Házban,
1990-ben megrendezte a Kárpát-meden-
cei Tehetségkutató Versenyt, amelyen több száz fi atal mérhette össze tudását a
dal, ének, tánc, zene, próza, vers egyéni és
csoportos kategóriákban. A zsűri tagjai vol-
tak: Péli Tamás festőművész, Orsós Jakab
író, Choli Daróczi József költő, D. Magyari
Imre irodalomtörténész és Rácz Gyöngyi a
Társaság elnöke. A VII. Nevelésügyi Kongresszust szervezte
2008-ban a Magyar Pedagógiai Társaság-
gal karöltve. Kulturális – művészeti prog-
ramjához kapcsolódott a „Közös Jövőnk”
c. gyermek képzőművészeti kiállítás és a
Szecső Kovács Zoltán vezette folklór együt-
tes, Csemer Géza író új könyveit dedikálta.
A Művészetek Palotájában a Példaképekről
készített fi lmsorozatot is vetítették.
A Nádor Teremben Az Eötvös Társa-
ság 25 éves c. Napút kiadvány ünnepélyes
bemutatásán az Oktatásért Felelős Állam-
titkárság elismerése:”a jövőben is legyen
képes a magyar cigányság oktatásügyéért
helytállni, és olyan tevékenységet folytas-
son, melynek eredménye megsokszorozza
a cigány származású magyar állampolgá-
rok műveltségét, amely egyúttal megerősíti
szerepüket a munkaerőpiacon is.” A VM
vidékfejlesztési-foglalkoztatási program-
jában ezért dolgoztunk.
A cigányság társadalmi integrációjának
szolgálata- Sorskérdések c. országos, me-
gyei / fővárosi, helyi párbeszéd sorozatot
kiegészítettük könyv, fi lm és fotó bemu-
tatóval. Az utolsó két évben a törvénykezési munka
felgyorsult, így megsokszorozódott a Tár-
saság szakmai és társadalmi egyeztetési
feladata: Nemzeti Társadalmi Felzárkózási
és Roma Stratégia, Nemzetiségi, – Közneve- lési, – Szakképzési,- Felsőoktatási,- Új Civil
törvény. Történelmi változás, hogy a cigány-
ság nemzetiségi rangra emelkedett, ami re-
ményt jelent a feladatok intézményesítésé-
hez. A cigányság művészete része a magyar
és az egyetemes művészetnek, esélyegyen-
lőségük megteremtése az egész társadalom
kultúrájára, a közös jövő építésére. kedvező
hatást gyakorolhat. Az oktatási – művelő-
dési folyamatban, akkor léphetünk előre,
ha a két terület nem válik el olymódon is,
hogy a köznevelésből, kizárjuk az identitást,
kultúrát, nyelvet legautentikusabban köz-
vetítő cigányokat és csak a közművelődés
szinterein számítunk tevékenységükre.
A kultúra integrálása minden intéz-
ménytípusban feladat. Javaslataink az intéz-
ményesítéshez: a tehetségkutatás-gondozás terén világhírű Rajkó Művészegyüttes (ma
Talentum) felsőfokú intézménnyé szer-
vezhető: Farkas Gyula Irodalmi és Művé-
szeti Főiskola néven. Fő feladata volna az
elitképzés és az országos szaktanácsadás.
A megyei/fővárosi pedagógiai intézetek
átszervezése során szükséges főállású ci-
gány témafelelősök (szakreferensek) be-
állítása. A pedagógus továbbképzés terén
égető igény a cigányság kultúrájáról, tör-
ténelméről, életmódjáról, életviteléről, er-
kölcséről szerteágazó és rendszerbe foglalt
ismereteket adni, ezért indítottuk a Szent
István Egyetemmel a cigány népismeret
másoddiplomát adó szakot. Az Egyetem
digitalizálja dokumentumainkat, hogy
kutathatóvá, közkinccsé váljon. A közélet
erkölcsi és szakmai megújítása érdekében
közéleti-közösségfejlesztő és önkénteseket
felkészítő kurzusunk, a nyári szünetben
nyelvi felkészítőnk volt. A Rácz Aladár Al-
kotóház és Péli Tamás Művésztelep szakmai
tervét elkészítettük az Emberi Erőforrások
Minisztériumával egyeztettük.
Újpest Eötvös Tanodája c. cigány kultú-
rát integráló nevelés és tantárgyi fejlesztés
c. TÁMOP és a Roma fi atalok integráló
környezetben komplex kommunikációs te-
hetséggondozása, az értékalapú társadalmi
mobilitás érdekében NTP programunkat
beadtuk. Nemzetiségi kulturális témában pályázataink: A cigány néphez kötődő
foglalkozások: A szegkovácsok c. kötet ki-
adása, Országos Helytörténeti Konferencia
és Régi Újpest cigányai c. kiállítás.
A média rendszeresen tudósított tevé-
kenységünkről.
Az Eötvös Társaság vezetőségéből és
tagságából többek kaptak állami elisme-
rést.
2000-ben a Magyar Kultúra Napján,
Vinczéné Bíró Etelka beszéd és kommuni-
kációs szakember és Keresztúri Ferencné
a Magyar Pedagógiai Társaság közokta-
tási szakértője: Kiss Árpád- díjat kapott,
Lencsés Tamásné szaktanácsadó Arany
Katedra – díjat, Kiefer Károly a csapi Ál-
talános Iskola és Diákotthon igazgatója
Tessedik Sámuel-díjat vett át.
2007-ben Kerékgyártó István mű-
vészettörténész a Tállyai Közép-európai
Művésztelep és Szabadegyetem vezetője,
Apáczai Csere János – díjat kapott. Varga
Istvánné a farkaslyuki Óvoda vezetője
és Tóth Józsefné kiemelkedő pedagógiai
munkájáért: Brunszvik Teréz-díjat vett át.
2010-ben a Magyar Kultúra Napján, Né-
meth László-Díjban részesült Giczy Béla
tanár a Bródy Oktatási Központ igazgatója,
az Újpesti Cigány Nemzetiségi Önkormány-
zat elnök-helyettese. Kiemelkedő hatású
oktatási, nevelési munkáért és kiemelkedő tudományos tevékenységéért Apácai Csere
János-Díjban részesült Dr. Duló Károly
fi lmrendező, a Filmművészek és Filmalkal-
mazottak Szakszervezete elnök Budapest. 2012-ben a gyermekek harmonikus
személyiségformálásában kiemelkedő
munkáért Német László – díjat: Gáborné
Kolmont Rita tanár- igazgató Farkaslyuk, aki egy olyan iskolát vezet, ahol a tanulók
90 % – a cigány. A 3000-es településen 50
bányász családfő várja a bánya újranyitá-
sát. Itt is szeretnénk a családi gazdaságot
kiépíteni, Apácai Csere János – díjat: Nagy
Pál egyetemi oktató – kutató a SZIE Romo-
lógiai Gyűjteményének vezetője Gödöllő.
Kimagasló művészi munka elismeréséért
Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjban ré-
szesült: Váradi Gábor festőművész, Ózd. 2011-ben: A cigányság kulturális fel-
emelkedéséért dolgozó tagjaink közül az
utóbbi években többeket javasoltunk ál-
lami kitüntetésre. Augusztus 20-án kapott
díjat: Bányiszki Istvánné közművelődési
főtanácsos, Társaságunk BAZ megyei tago-
zatvezetője Wlassics Gyula- díj ban része-
sült. Szuhay Péter muzeológus a Néprajzi
Múzeum cigány gyűjteményének vezetője,
a muzeális intézmények társadalmi beágya-
zottsága és társadalmi hasznosítása terén
meghatározó eredményéért Móra Ferenc-
díjat vette át.
2010-ben Kisebbségek Napja, Magyar
Parlament: Kisebbségekért Díjat vett át:
Reményteljes Ember Alapítvány – Csonka
József missziós lelkész, a Pécsi Cigány Kul-
turális és Közművelődési Egyesület Dr.
Kosztics István elnök.
2009-ben: Pedagógus Napon: esély-
teremtő pedagógiai munkájáért Teleki
Blanka-Díjat vett át: Nemesné Leiti Mag-
dolna a Kékmadár Gyermekotthon szak-
értője Nagybajom, Somody Sándorné pe-
dagógiai tanácsadó Mátraverebély, Szabó
Károlyné igazgató Vasvári Pál Általános
Iskola Tiszavasvári, Végh Mihályné peda-
gógiai tanácsadó Sarud.
2010-ben: Pedagógus Napon: esély-
teremtő pedagógiai munkájáért Teleki
Blanka-Díjat vett át: Csonkáné Lakatos
Klára cigány nemzetiségi óvoda vezető
Hosszúpályi, Ducsai Tiborné drámape-
dagógus Tiszalúc, Erdős Istvánné pszi-
chológus Salgótarján, Fogarasiné Kiss
Zsuzsanna óvónő Bp, Hegyi Ildikó ELTE
nyelvész Bp, Dr. Hering Andrásné vezető
óvónő Bp, Kocska Ágnes tanár ÁMK igaz-
gató Ózd, Kovács Ilona fejlesztő-pedagó-
gus Újpest, Kurják Jánosné óvónő Pécs,
Lencsés Tamásné szaktanácsadó Dömös,
Nagy Ferenc tanár Mezőberény, Nyári
László tanár Kapuvár, Solymosi Imréné
tanító Nyékládháza, Somody Beáta mű- vészeti vezető Lakatos Menyhért ÁMK Bp,
Tibol Veronika zenepedagógus Nagyba-
jom, Malik Andrásné tanár ÁMK igazgató
Sarud, Prosek Gyuláné pedagógiai szakta-
nácsadó Ózd.
2011-ben Pedagógus Napon: esélyte-
remtő pedagógiai munkájáért Teleki Blanka-
Díjat vett át: Puskáné Murányi Gabriella
óvodavezető Alkotmány úti Óvoda Ózd,
Szabó Józsefné Tóth Ágnes igazgató Apá-
czai Általános Iskola és Óvoda Ózd. 2009. január 7-én javaslatunkra az OKM
miniszterétől Kovács József Hontalan
költő-író Solt Ottília-díjat vett át. A Raoul Wallenberg – Díjat évről-évre olyan
személyek kaphatják meg, akik küzdenek a
magyar társadalomban sajnálatos módon
a mai napig létező társadalmi igazságta-
lanságok ellen, amelyek megkülönböztetik
az egyik embert a másiktól. Munkájukkal,
önzetlenül az elesett emberek megsegítésén
dolgoznak függetlenül attól, hogy milyen
társadalmi csoportba tartoznak. A bizott-
ság a Díj adományozásával etikai mércét és
példát kíván állítani a magyar társadalmi-
és politikai közélet elé. Így ismerik el, azon
személyek áldozatos munkáját, emberi, kö-
zösségi magatartását, akik tevékenységük-
kel, életútjukkal példaként szolgálhatnak.
A Magyarországon hátrányos helyzetben
élők, diszkriminációban részesülők érde- kében, az emberi és állampolgári jogok
érvényesítésében tevékenyen részt vesznek.
2010-ben Raoul Wallenberg – Díjban
részesült: Tóth Józsefné Pécs, a Társaság
Baranya-megyei Tagozatának vezetője, fél-
évszázados pedagógiai munkássága alatt
a gyermekek fejlesztésének új formáit és
eszközeit valósította meg. Nemcsak az
óvodás korosztállyal, hanem az iskolásko-
rúak nevelési problémáival is foglalkozott,
napközis klubokat, táborokat, szakköröket
szervezett. Gyermekeken, családokon való
segítését sosem az öncélúság vezérelte, ki- 19. Csóka János Pál az Újpesti Cigány Nemzeti-
ségi Önkormányzat elnöke átveszi a Raoul Wal-
váló empátiás és kommunikációs készségét lenberg-díjat, Budapest 2013.
a rászorulóknál és a hivatalos szerveknél
egyaránt remekül hasznosította. Publiká-
cióiban, írásaiban, könyveiben az óvodai
gyakorlat mellett remekül szemlélteti a
kisgyermekek törékeny világát.
2010-ben Raoul Wallenberg – Díjban
részesült: Dr. Rozner László az Újpesti
Zsidó Hitközség elöljárója, a helyi cigány
nemzetiségi önkormányzat jogtanácsosa.
Számos, a népjóléti rendszerekből már „ki-
esett“ családot sikerült személyes közben-
járására – a lehetőségek összekapcsolásá-
val – megmentenije az utcára kerüléstől, a
teljes ellehetetlenüléstől. Társaságunk húsz
éve fi gyelemmel követi, lehetőségeinkhez 19b. kép. Rozner László és Tóth Józsefné 2012.
mérten segíti munkáját. Elmondható,
hogy segítőkészségén túl végtelenül sze-
rény. Minden hozzáfordulónak önzetlenül
áll rendelkezésesére, korát meghazudtoló
agilitással.
2013-ban Raoul Wallenberg–Díjban
részesült: Csóka János Pál az Újpesti Ci-
gány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.
A Főváros negyedik-ötödik legnépesebb
cigány közössége él Újpesten. A budapesti
kerületek közül Csóka János Pál az egyet-
len, aki folyamatosan megnyerte a helyha-
tósági kisebbségi választást úgy, hogy az
általa vezetett szervezet jelöltjei mind az öt
mandátumot sorra elnyerték. Csóka János Pál személyében olyan embert ajánlott
Társaságunk, aki helyi szinten sikeresen,
a lehetőségeket maximálisan kihasználva
dolgozik az elesettekért. Érdekképviseleti,
érdekérvényesítő tevékenységét nemcsak
a cigány, de a többi nemzetiség illetve a
többségi társadalom is példaként tiszteli
Újpesten. Béketeremtő egyéniségének kö-
szönhetően működik, fejlődik az újpesti
cigány közösség. A tizennyolc éves kisebb-
ségi önkormányzatiságban megvalósított
eredményekért, a cigányság érdekképvi-
seletében, közéletében, oktatásában, és a
kulturális autonómia újpesti megterem-
tésében végzett példaértékű munkájáért.
Magyarországon elsőként megvalósított:
Holokauszt kiállításért az Újpesti Polgár-
centrumban, amelyet a Zsidó Hitkősség és
a Cigány Önkormányzat együtt rendezett
és bonyolított le. Langlet Valdemár a Svéd
Vöröskereszt életmentő munkatársának
emlékéért végzett munkájáért.
2000-ben a Magyar Kultúra Napján,
szakmai teljesítményének elismeréséül
az „Eötvös József ” Cigány – Magyar Pe-
dagógiai Társaságot kitüntette az oktatási
miniszter.
2008-ban Hazai Kisebbségekért –díjat
kapott, indoklásából: „Felismerve a cigány-
ság társadalmi és kulturális felemelkedése
szempontjából legsürgetőbb feladatokat,
számos programot dolgozott ki és való-
sított meg a helyi és a kisebbségi önkor- mányzatokkal együttműködve, munkájába
bevonva a cigány gyermekekkel foglalkozó
pedagógusokat és művészeket. Pedagó-
giai – művészeti, diff erenciált fejlesztést
segítő, családsegítő, felnőttképzési prog-
ramok, szakmát adó képzések indítása és
gondozása fűződik a nevükhöz. Fiatalok
képzésével részt vállaltak a hazai kisebb-
ségi média és színház megteremtésében.
Neves roma művészek közreműködésével
nagysikerű kulturális programok, író-ol-
vasó találkozók, koncertek, képzőművé-
szeti kiállítások, fi lmvetítések szerepelnek
programjukban. A cigányság történetét
feltáró kutatást végeztek.”
2009-ben a Vállalkozók Napján a Mű-
vészetek Palotájában a „Magyar Oktatás
és Köznevelés” kategóriájában JUNIOR
PRIMA – díjjal jutalmazták Társaságunkat.